2017-09-09

Svédország kiutasítaná, Magyarország befogadná?

Aideen Strandsson iráni lány sorsa

Ha segítséget kér hazánkban, a magyar állam kész menekültként elismerni azt az iráni lányt, akit a svéd hatóságok vissza akarnak toloncolni az iszlám köztársaságba, dacára annak, hogy ott a kereszténység felvétele miatt komoly veszélybe kerülne az élete – közölte a Magyar Időkkel az Orbán Viktor szabadsága miatt jelenleg kormányfői teendőket is ellátó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a Magyar Idők munkatársának, Bayer Zsoltnak elmondta: ha Aideen Strandsson menedéket kér Magyarországtól, a hivatalos eljárás végén – amelynek része természetesen a nemzetbiztonsági ellenőrzés is – kedvező elbírálásra számíthat, Magyarország ugyanis nem küld vissza senkit olyan államba, ahol az élete vagy a testi épsége veszélyben van. „Mi a kezdetektől fogva különbséget tettünk a gazdasági migránsok és a valódi menekültek között. Magyarországot megvédjük a migránsok inváziójától, de akik valódi menekültek, tehát mindazok, akiknek az élete közvetlen veszélyben van vallásuk, nemzetiségük vagy politikai beállítottságuk miatt, azokon segítünk” – fogalmazott Semjén Zsolt. Hozzátette: az üldözött keresztények befogadása egyszerre erkölcsi és alkotmányos kötelességünk.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a keresztények könnyen integrálhatók az európai civilizációba, szemben a muszlimokkal, akik nem akarnak integrálódni. Aideen története A CitizenGo európai civil szervezet a napokban hívta fel a figyelmet arra, hogy Aideen Strandssont a svéd hatóságok annak ellenére akarják kitoloncolni az országból, hogy tudható, hazájában börtön vagy halál várna rá. A portálon lapzártánkig 10500-an írták alá az ezzel kapcsolatos petíciót. Aideen Strandsson 2014-ben érkezett meg Svédországba, majd nem sokkal utána nyilvánosan is megkeresztelkedett. A kereszténységgel még Iránban találkozott, ahol, miután beleolvasott a Bibliába, megértette és szívében elfogadta azt, amit Jézus a szeretetről és a békességről tanított. Keresztények Iránban A 81 milliós Iránban, ahol a keresztények helyzetével foglalkozó Open Doors jelentése szerint mintegy 800 ezer keresztény él, hivatalosan engedélyezett a keresztény hit gyakorlása, ám csak olyanok számára, akik keresztény háttérből jönnek – az olyan muszlimokat viszont, akik áttérnek a kereszténységre, üldözik az országban, ami szó szerint életveszélyessé teszi a keresztények számára a muszlim honfitársaik felé történő evangelizációt.

Az ország becsben tartja az iszlám előtti (örmény és asszír) keresztény templomokat, de az evangelizálás tilalma miatt a jelenkori iráni kereszténység mégis gettólétre van kárhoztatva az iszlám köztársaságban. A muszlim háttérből jövő Aideen számára tehát egyáltalán nem veszélytelen, hogy nyilvánosan vállalta a kereszténységre történő áttérést. A CBN amerikai televíziónak nyilatkozva Aideen azt mondta ezzel kapcsolatban: „Jézusban bízom, ő az utolsó reménység az életemben.” Svédországban nem egyedülálló jelenség Strandsson megkeresztelkedése, hiszen sokan mások is áttérnek az iszlámról a kereszténységre, viszont többnyire nem vállalják fel ezt a nagy nyilvánosság előtt a muszlim közösség megtorlásától tartva.

Aideen azt szerette volna megmutatni a világnak, hogy Krisztus áll élete középpontjában. Ahogy egy interjúban elmondta: „Nyilvánosan akartam megkeresztelkedni, mert ki szerettem volna mondani, hogy szabad vagyok, hogy keresztény vagyok, és azt akartam, hogy ezt mások is tudják.” Aideen nem, bukott dzsihádisták igen? Az iráni lány menedékjogi kérelmét másodszor utasították vissza a svéd hatóságok annak ellenére, hogy a kiutasítás ellentmond a hatóság saját szabályozásának is, valamint azon nemzetközi egyezményeknek, amelyeknek Svédország is a részese. Ráadásul a Svéd Migrációs Ügynökség saját weboldalának listáján Irán a 17 országból az egyik, amelynek menekültjeivel szemben különleges figyelmet írnak elő a törvények. Mindezen tények ismerete ellenére a svéd hatóságok konokul ragaszkodnak a megkeresztelkedett lány Iránba való visszatoloncolásához. A svéd hatóságok eljárása annál elképesztőbb, mint hogy a svéd kormány bevándorláspolitikája egyébként korántsem olyan szigorú, mint amire Aideen sorsából következtethetünk.

Más ügyekben is meglehetősen nagyvonalú a stockholmi politika: több jel mutat arra, hogy a svéd kormány kész visszaintegrálni a társadalomba azokat a dzsihádistákat, akik Svédországból érkeztek Irakba vagy Szíriába, hogy az Iszlám Állam soraiban harcoljanak, de a terrorszervezet harctéri vereségei után kénytelenek voltak elhagyni a „kalifátus” egykori területét. A svéd kulturális miniszter, Alice Bah Kuhnke egyenesen úgy fogalmazott: a skandináv országnak vissza kell fogadnia és integrálnia kell azokat az embereket, akik az Iszlám Állam soraiban harcoltak, és onnan tértek vissza az északi országba. Ennél is komolyabb kérdéseket vet fel, hogy egyes jelentések szerint a svéd állam semmit nem tesz azoknak a gyerekeknek a védelme érdekében, akiket szüleik Svédországból vittek magukkal Szíria és Irak Iszlám Állam által uralt területeire.

A Svédországba visszatért szülők sok esetben annak ellenére nevelhetik tovább őket, hogy gyerekvédelmi szervezetek és szociális munkások javasolják fokozott védelmüket. Magyar–svéd üzengetés A két ország migrációs politikájával kapcsolatban nem ez az első nézetkülönbség Magyarország és Svédország kormánya között. A Göteborgs- Posten idén márciusban közölte a svéd külügyminiszter nyilatkozatát, amelyben Margot Wallström azt mondta, hogy aggódik, milyen következményei lehetnek a magyar menekültügyi eljárást módosító törvénynek.

Úgy látja, a Human Rights Watch, az Amnesty International és mások jogosan mondták, hogy „ez a lépés törvénytelen lehet, de mindenekelőtt nem humánus”. Fontos, hogy „mi, akik kritikusan viszonyulunk hozzá, ki is mondjuk ezt”, és uniós körben meg kell vitatni; a tanács ülésén biztosan hamarosan napirendre is kerül – közölte. A svéd politikus azt is mondta, hogy részt vett egy külügyminiszteri ülésen, ahol „nyilvánvalóvá vált”, hogy Magyarország azon országok egyike, „amelyek szögesdrótot vásároltak nagy mennyiségben, miközben mi takarókat szereztünk be; ez a szemléletet is jól szimbolizálja. (…) A biztonsággal érvelnek, de a tapasztalatunk az, hogy az érkező menekültek közül a legtöbb háborúból jön vagy a szegénység miatt keres új otthont és jövőt magának.”

Az újságíró megjegyzésére, hogy a menekültek magyarországi üldözéséről érkeznek hírek, Margot Wallström kijelentette: „ez nem normális dolog, olyan szemléletet tükröz, amely rettenetes, azt mutatja, hogy az ember bármire képes”. Az EU-ban „állandó traumát és frusztrációt jelent, hogy ekkora nézetkülönbség van köztünk” – tette hozzá. Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban kifejtette: a svéd külügyminiszter „szemléletbeli különbségről beszél, és igaza van”. Amikor nem is olyan régen egy sérült magyar lánynak kellett volna segíteni, hogy Svédországban tudjon maradni, mert kizárólag ott élnek rokonai, akkor Svédország erre nem látott lehetőséget, ezt a segítséget nem adta meg, pedig a magyar lány ottmaradásának költségeihez a magyar kormány is hozzájárult volna – idézte fel. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a sérült magyar lánynak nem jutott „pokróc” Svédországban, ellentétben az illegális bevándorlókkal. Ez az a képmutató szemlélet, amelyet a magyar kormány nem tud, és nem is akar átvenni – jelentette ki. Hangsúlyozta: a stockholmi kormány természetesen eldöntheti, hogy számára kik a fontosak, de ugyanígy tesz a budapesti kormány is.

A magyar kabinet nem a svéd miniszterelnök és külügyminiszter elvárásainak akar megfelelni, neki a magyar emberek a legfontosabbak, az ő biztonságuk, és nem az, hogy a biztonságos országokból érkező illegális bevándorlók törvénytelen úton bejussanak Magyarországra, és szabadon mozogjanak – mutatott rá Szijjártó Péter. „Ez a mi szemléletünk, ez ilyen egyszerű” – jelentette ki. Nem ez volt az első eset, hogy Szijjártó Péter nyilvános vitába keveredett egy svéd kormánytaggal. Mielőtt a külügyminiszter kollégájával összecsapott volna, Szijjártó Péter még tavaly augusztusban visszautasította és alaptalannak nevezte a svéd igazságügyi és migrációs miniszter bírálatait, miszerint Magyarország nem fogadja viszsza azokat a menekülteket,akiket regisztrált. Szijjártó Péter szerint viszont Magyarország betartja a vonatkozó szabályokat, és csak azokat a menekülteket fogadja vissza, akik Magyarország területén léptek először az unióba. Szijjártó Péter furcsának és egyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy Morgan Johansson svéd miniszter ahelyett, hogy a valódi megoldást keresné, egy olyan országot bírál, amely betartja a szabályokat. Előzőleg Morgan Johansson, a migrációs ügyek minisztere a svéd kormány tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Magyarország nem hajlandó fogadni Svédországból azokat a menedékkérőket, akiket Magyarországon regisztráltak.

Szijjártó Péter erre reagálva kiemelte: „a leghatározottabban visszautasítom a svéd igazságügyi és migrációs miniszter teljesen alaptalan bírálatait”. Kifejtette, az illegális bevándorlók visszafogadásával kapcsolatban a magyar álláspont egyértelmű és változatlan: csak azokat fogadjuk vissza, akik valóban Magyarországnál léptek be először az Európa Unió területére. A közel-keleti illegális bevándorlók százezrei azonban nyilvánvalóan legalább egy uniós országon áthaladtak, mielőtt Magyarországra értek. Őket Magyarország nem fogadja vissza – tette hozzá. Magyarország azon kevés ország közé tartozik, amely az illegális bevándorlási válság kezdete óta betartja az európai szabályokat – szögezte le Szijjártó Péter, ki emelve: „megvédjük a határunkat, ami az Európai Unió külső határa is, így jelenleg Magyarország védi Svédországot is.”

Hetek.hu nyomán

Kövess minket a Facebookon!