2018-12-02

Hatalomátvétel zajlik a világ színpadán – Örülhetünk, ha sikerül elkerülni egy háborút

Oszd meg másokkal is!

Óriási hatalmi átrendeződés zajlik a szemünk láttára…

A 20. század utolsó évtizedeiben (különösen a ’90-es évektől kezdve) a globalizációs folyamatok felgyorsulásával párhuzamosan a feltörekvő piaci országok közül sokan elképesztő ütemű felzárkózásba kezdtek.

Emiatt már hosszú ideje Kína, mostanában pedig egyre inkább India és a délkelet-ázsiai térség többi gyorsan növekvő országa adja a globális növekedés elő számú motorját.

A konvergenciafolyamat szükségszerű következménye, hogy a világgazdaság súlypontja az Egyesült Államok és Nyugat-Európa irányából fokozatosan egyre keletebbre (elsősorban Kína irányába) tolódik, lassan átrendezve a globális erőviszonyokat.

A globális súlypont eltolódása azonban egyáltalán nem újdonság a világtörténelemben. Richard Baldwin a globalizáció témakörének egyik legelismertebb szakértője 30 éve végez intenzív kutatásokat a témában, 2016-ban megjelent könyvében pedig többek között azt is bemutatja, hogy a globalizációval járó radikális változások történelmi léptékben egyáltalán nem egyedülállók. Ahogy fogalmaz: “semmi radikális nincs abban, hogy a globalizáció miatt radikálisan megváltozik a világ a szemünk láttára”.

A cikk a hirdetés után folytatódik..
loading...

A professzor cikkében röviden felsorolja a globalizáció korábbi fázisait, amikor

az emberiség szép lassan a Föld minden pontjára eljutott (Kr. e. 300 000 – Kr.e. 10 000),

majd egyes területeken kialakultak egymástól jelentősen elkülönülő gazdasági súlypontok (Kr.e. 10 000 – Kr. u. 1820),

később aztán ezek a gazdaságok globalizálódni kezdtek az ipari forradalom által elősegített áruforgalom-élénkülésnek köszönhetően (1820 – 1990),

végezetül pedig az információs és kommunikációs forradalom lehetővé tette, hogy a korábbiaknál sokkal szorosabban összefonódjon a világgazdaság (1990-).

Az ipari forradalom következtében néhány ország brutális fejlődésnek indult, ami megalapozta a még ma is jelentős különbségeket a gazdag “nyugati” országok, illetve a fejlődő országok között. Az alábbi ábrán látszik, hogy a 19. század elején gyors fejlődésnek indultak a jelenlegi G7-országok (illetve azok elődei), folyamatosan növelve részesedésüket a világ GDP-jén belül, miközben az úgynevezett A7-országok (Ancient 7 – az ókor vezető gazdasági hatalmai, amelyek a fent említett globalizációs folyamat második fázisában alakultak ki) folyamatosan veszítettek jelentőségükből.

A Világbank adatai alapján az A7-országok (Irán, Irak, Törökország, Egyiptom, Kína, India/Pakisztán, illetve Görögország/Olaszország) 1990-ben még a világ GDP-jének nagyjából 10%-át adták, míg a G7-ek a 66%-át.

2017-re viszont az A7-ek már közel 24%-os arányt képviseltek a globális gazdaságon belül, miközben a G7-ek részesedése 45% közelébe esett, a különbség tehát alig két évtized alatt 56 százalékpontról 21-re mérséklődött.

Érdemes hozzátenni, hogy a fenti arányok dollárban kifejezett GDP-számok alapján lettek kiszámítva, ami torzíthatja tényleges képet, hiszen a dollár árfolyamának változása jelentős kilengést idézhet elő az egyes országok piaci értékén számolt gazdasági teljesítményében. Az összesített képen azonban ez nem változtat.

Nem meglepő módon Kína és India gazdasági befolyása erősödik a leginkább, azonban az utóbbi években több más ázsiai ország, köztük a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének alapító országai (Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld) is figyelemre méltó fejlődésen mentek keresztül, így egyre meghatározóbb tényező váltak a térségben.

A nagy átrendeződés konfliktusokkal jár

A feltörekvő gazdasági hatalmak egyre nagyobb szeletet hasítanak tehát ki a világgazdaságból, ezzel együtt pedig elkerülhetetlennek tűnik, hogy az egész világot érintő gazdasági és politikai kérdésekben is fokozatosan nagyobb döntési szerep jusson nekik, alapvetően megváltoztatva ezáltal az évtizedekkel ezelőtt kialakult világrendet.

Az egyre nagyobb befolyásra való törekvésnek ékes példája Kína. Az ország idén újraválasztott elnöke (aki az idei alkotmánymódosítás értelmében élete végig helyén maradhat) Hszi Csin-ping egy márciusi beszédében egyértelművé tette, hogy Kína egyedülálló szuperhatalommá akar válni.

OSZD MEG másokkal is!

Forrás: portfolio.hu

A Facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el, és mit nem!

Ha Te sem akarod, hogy a Facebook döntse el mit olvashatsz, kattints ide, és iratkozz fel híreinkre.
loading...

Kövess minket a Facebookon!