2018-06-11

Földrengésszerű változás jöhet az EU-ban

Oszd meg másokkal is!

Az európai jobbközép ugyanúgy visszaszorulhat a kontinens politikai palettáján, ahogy a balközép háttérbe került, ami alaposan átrajzolhatja a hatalmi viszonyokat: egy új centrum és a populista erők vehetik át az irányítást, meghatározva Európa politikai-gazdasági jövőjét.

Európa tradicionális jobbközép pártjai hirtelen azzal a választói lázadással néznek szembe, amely a legtöbb uniós országban kisodorta a hatalomból balközép politikai erőket a 2008-2009-es pénzügyi válság után. Az identitáspolitika erősödik, miközben a hagyományos jobb-bal felosztás gyengül, kihúzva a szőnyeget a tradicionális pártok lába aló – írja Alex Baker a Financial Times (FT) európai uniós ügyekkel foglalkozó szakszerzője.

Egyik oldalról bekerítették a tarkabarka bevándorlóellenes, EU-faló populisták, akik a berlini és brüsszeli elitre zúdítják tüzüket. Az elmúlt hetekben a Matteo Salvini vezette radikális jobboldali Liga került ezek közül reflektorfénybe az olasz kormányalakítási huzavona kapcsán.

A másik oldalról az új centrista csapat támad, az élen Emmanuel Macron francia államfővel és Albert Rivera spanyol politikussal. Az utóbbiak pártjai legalább EU-pártiak, ám meg akarják törni a hagyományos politikai erők uralmát az Európai Parlamentben (EP).

Lenni vagy nem lenni

A cikk a hirdetés után folytatódik..
loading...

Az EP legnagyobb játékosa az Európai Néppárt (EPP), a hagyományos jobbközép pártok ernyőszervezete, amely minden évben tart egy fórumot aktuális kérdésekről. A június első hetében rendezett idei találkozón a fő kérdés meglehetősen drámai volt: mi lesz az EPP sorsa. Ez a pártcsalád ellenőrzi az EP-t, adja az Európai Bizottság és Tanács elnökét, ám súlya – ha nem is olyan drámaian, mint a mérsékelt balé – csökken.

A konzervatívok befolyásának csúcsán, 2011-en az EU 27 vezetőjéből 17 tartozott közéjük, míg most már csak nyolc. Ez a trend megerősödhet a jövő májusi európai parlamenti választásokon. Bár várakozások szerint az EPP marad a legnagyobb pártcsoportosulás az EP-ben, a Hanbury Strategy tanácsadó cég felmérése azt mutatja, hogy ha ma lenne a szavazás, súlya a jelenlegi 29 százalékról 25 százalékra zsugorodna.

Belharc

A pártközösség fővonalába tartozóknak rossz hír, hogy a kevés EPP-vezető közül, akik jól teljesít, kiemelkedik Orbán Viktor, aki nemrégiben nyert választás antiszemita ízű Soros-kampányával, illetve Brüsszelt és Angela Merkel német kancellár menekültpolitikáját ostorozó kampányával – írja az FT publicistája. Egy képviselő szerint Magyarország miniszterelnöke nem az EPP oldalán, hanem az EPP ellen fellépve nyert a szavazáson.

A pártcsaládon belül mindez megosztottságot okoz: a svéd és a holland liberális jobboldali pártok az Orbán Viktor vezette Fidesz kizárását akarják a Néppártból. Mások azt a meg nem értett józan politikus látják benne, aki elsőként ismerte fel mekkora árat fizet a konzervatív oldal azért, hogy Merkel a nyitott kapuk politikáját folytatta a bevándorlókkal szemben a menekültválság csúcsán.

Ismétli magát a történelem

Az EPP olyan keresztúthoz érkezett, amelyen az 1990-es évek elején át kellett jutnia – véli Barker. Akkor nyitnia kellett a szűken vett kereszténydemokratáktól kisebb nagyobb távolságra lévő francia, spanyol, olasz, illetve kelet-európai jobbközép pártok felé. Most hogy, hogy nem éppen ezek az országok azok, amelyekben visszaszorul befolyása, vagy a szavazók akaratából, vagy azért, mert elmozdulnak az EPP alapértékeitől.

Úgyhogy most két dolgot tehetnek: vagy visszafordulnak az egyszínű platform felé, vagy szemet hunynak Orbán Viktor és társai viselt dolgai felett, akik a populista kártyára tettek, ami nagyon bejött nekik. A sokszínűség a nagy család ára – próbálja elvenni a dilemma élét Janusz Lewandowski lengyel EP-képviselő, korábbi európai bizottsági biztos.

Mi jöhet?

A történet vége az lehet, hogy az EPP átalakítását nem politikai döntéssel, hanem generációváltással oldják meg. Merkel minapi beszédét az EPP értekezletén – amelyben egyebek mellett odaszúrt a magyar vezetésnek, mondván: az nem nevezhető európai szolidaritásnak, hogy egy ország soha egyetlen menekültet sem akar befogadni -, még jól fogadták.

Sebastian Kurz, Ausztria 31 éves kancellárja azonban nem volt túl lelkes. Ő azzal nyert választást országában, hogy Merkel migrációs politikája ellen kampányolt. A jövő azonban a hozzá hasonló fiataloké. Az EPP dilemmájának megoldása az új generációra hárulhat.

A fotó forrása: Riccardo Pareggiani/AFP

Napi.hu nyomán

A Facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el, és mit nem!

Ha Te sem akarod, hogy a Facebook döntse el mit olvashatsz, kattints ide, és iratkozz fel híreinkre.
loading...

Kövess minket a Facebookon!