2017-05-25

Felfedték Orbán titkos tervét, amivel ismét kétharmados győzelmet arathat

Oszd meg másokkal is!

Abszolút kapóra jön a magyar kormánypártoknak az, hogy az Európai Parlament megszavazta a 7. cikkely szerinti eljárás előfázisát, hiszen tovább lehet erősíteni a külföldi- és EU-ellenes retorikára építő kampányt, amely hozzásegítheti Orbán Viktort a valódi céljához: az újabb kétharmados győzelemhez – mutat rá elemzésében Peter Attard Montalto. A Nomura londoni feltörekvő piaci elemzője szerint a magyar kormányfőnek inkább a félelem fenntartása, mint a valóban káros döntések meghozatala a célja, és éppen emiatt véleménye szerint Orbán Viktor nem fogja bezáratni a CEU-t.

“Kettőt előre, egyet hátra”

A 2010-es kormányváltás óta számos uniós jogi vitánál láttuk a “kettő lépést előre, egyet hátra” magyar taktikát, és éppen ez a tehetetlenség vezette az Európai Bizottságot arra, hogy 2014-ben megteremtse a 7. cikkely szerint eljárás lehetőségét,mint jobb fegyelmező eszközt – emlékeztet a Nomura elemzője. Kitér arra is, hogy ezt először a 2015 végén megalakult lengyel kormánnyal szemben kezdte volna alkalmazni az Európai Bizottság, de részben a lengyel kormány együttműködésének hiánya, részben a belengetett magyar vétó miatt ez a folyamat megrekedt.

A magyar helyzet ettől annyiban tér el, hogy nálunk az Európai Parlament (EP) felől jött most a fellépés az országgal szemben. Az EP felhatalmazása alapján az illetékes szakbizottság anyagot készít, amely mentén majd várhatóan megindítható az akár szankciókig is elvihető 7-es cikkely szerinti eljárás (ld. a folyamat lépéseit a cikk végén).

A Nomura elemzője azonban úgy látja: ahogy a lengyel, úgy a magyar folyamat sem vezet sehova.

A cikk a hirdetés után folytatódik..
loading...

Ennek oka, hogy a visegrádi országok és a britek végül úgyis megvétóznák a szankciókat, de még ezt megelőzően az Európai Tanácsban szükséges négyötödös többség sem feltétlenül jönne össze, mivel ez az országcsoport összefogna és egységesen blokkolnák a magyarok elleni lépést.

“Csak zaj, semmi cselekvés”

Peter Attard Montalto szerint éppen ezt, a sehová sem vezető magyarok elleni fellépést, ismerték fel helyesen a piacok akkor, amikor a múlt heti fejleményt nem reagálták le (túl), és bár jöhetnek még első pillantásra ijesztőnek tűnő hírek, de a folyamat vége már most előre látható. Ennél sokkal fontosabb szerinte az ügy a magyar belpolitika szempontjából, hiszen közelednek a 2018-as választások és jó eséllyel újra a Fideszt választják meg.

A Nomura elemzője szerint a 7. cikkellyel kapcsolatban Brüsszelből érkező zajnak valójában örül Orbán Viktor, és éppen emiatt adta az egész kommentárjának azt a címet, hogy “Csak zaj, semmi cselekvés” (valójában nem tud szankciókkal élni Brüsszel, hiába a keménynek tűnő fellépés).

Emlékeztet rá, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint – a bizonytalan szavazókat leszámítva, az 5%-os küszöbre is tekintettel – 50% körüli a kormánypártok támogatottsága, de a magyar választási rendszer torzító hatása miatt ennél valójában több parlamenti mandátumra számíthatnak. Szerinte az az igazi kérdés, hogy Orbán mit akar, azaz megelégszik-e az egyszerű többséggel, vagy újra kétharmadot akar.

Az elemző szerint a valódi cél az újabb kétharmad, de az időközi választási eredmények, illetve bizonyos belpolitikai botrányok miatt ez jelen állás szerint nem jönne össze, csak az abszolút többség.
Még tovább erősödik az EU-ellenes retorika

A következő egy évben szerinte kell még mintegy 10%-pontos népszerűség növelés a célhoz, és a 7. cikkellyel kapcsolatos zaj valójában annak a kampánynak a felépítésében segít, ami a populizmusról, a külföld- és EU-ellenes retorikáról és az erőskezű vezető imázsáról szól.

Lényegében tehát úgy látja az elemző, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás kapóra jön a magyarországi kormánypártoknak arra, hogy a kétharmadhoz szükséges népszerűséget elérjék az EU-ellenes retorikával és egyéb kampányelemekkel.

Montalto egyúttal arra számít, hogy ez a narratíva csak erősödni fog a következő egy évben, aminek vannak olyan elemei is, mint a külföldieknek adott állampolgárság (szavazóbázis szélesítés), illetve a civil szervezetek és a liberális sajtó elleni támadások. Véleménye szerint a fő cél a félelem fenntartása, nem pedig a ténylegesen káros döntések meghozatala, és éppen emiatt véleménye szerint a CEU-t nem fogja bezárni Orbán.

Van pénz a büdzsében

Az elemző arra is kitér, hogy ha a kétharmadhoz szükséges népszerűséget a fenti kampány nem tudná biztosítani, akkor a költségvetésben még mindig van mozgástér egy kis költekezésre, elsősorban a közszférában dolgozók számára. A jövő évi GDP-arányos deficitterv ugyanis egyelőre 2,4%, azaz 0,6%-pontos távolságra van az EU-s 3%-os deficitplafontól.

Összességében úgy látja Montalto, hogy bár régóta hatalmon van a Fidesz, de az MSZP nem kellően hatékony ellenzék, a cseh és lengyel fejleményekkel ellentétben pedig a kisebb magyar pártok mindezidáig nem tudtak “fejfájást okozni”, így továbbra is a Fidesz a 2018-as választások nagy esélyese.
Bár a Jobbikot komoly kockázatnak látja, amelynek népszerűségi hullámzása a Fidesznek is tudott már ártani, de szerinte éppen ezért alakítja már most a választási narratívát Orbán, és lényegében a saját céljaira használja fel a 7. cikkellyel fenyegető EU-t.

Tényleg jól jön ez az egész a Fidesznek, nem kapunk szankciókat

A fentihez nagyon hasonló végkövetkeztetést rögzít (nem jut el a Magyarország elleni szankciókig a folyamat) ma kiadott kommentárjában a Teneo Intelligence kelet-közép-európai térséggel foglalkozó elemzője, Andrius Tursa is. Meglátása szerint ha tényleg elindul a 7. cikkely szerinti formális eljárás, az csak fokozza a feszültséget az EU és Magyarország között, rontva az ország külső megítélését, de a külső támadás valójában a Fidesz belpolitikai érdekeit szolgálja. Az elemző szerint azért, hogy lassítsa, fékezze a külföldi nyomást, kisebb ügyekben valószínűleg változtathat majd a magyar kormány, de a fő irány, a konfrontatív hozzáállás várhatóan nem változik. A Teneo szakértője szerint összességében erősödhet az euroszkeptikus hozzáállás Magyarországon, amelyre a Fidesz egyébként is építi népszerűségét.

A 7. cikk szerinti eljárás lépései

A Nomura készített egy folyamatábrát is a 7-es cikk egymás után következő várható lépéseiről, amelyet az alábbiakban foglalunk össze:

  • Az Európai Parlament figyelmeztetést küld Magyarországnak
  • Az Európai Parlament hivatalos úton kezdeményezi az Európai Tanácsnál, hogy indítsa el a 7. cikk szerinti eljárást. Erről a Tanács minősített többséggel dönthet.
  • Az Európai Tanács elindítja a 7. cikk szerinti eljárást. A Tanács és az Európai Bizottság megvizsgálja, mely pontokon sérül a jogállamiság.
  • Az Európai Bizottság képviselőket küld Budapestre, ahol helyben értékelik a helyzetet. Egyeztetések zajlanak le a magyar kormány a Bizottság képviselői között.
  • A Bizottság kialakítja álláspontját a jogállamiság sérüléséről, amelyre Magyarország kétféleképpen reagálhat: vagy hoz korrekciós intézkedéseket, vagy nem.
  • A Bizottság jogállamisági ajánlást tesz Magyarországnak, amelyre Magyarország kétféleképpen reagálhat: vagy hoz korrekciós intézkedéseket, vagy nem.
  • Az Európai Tanács aktiválja a 7. cikk következő lépéseit
  • Megelőző mechanizmus: négyötödös többséggel állapíthatja meg az Európai Tanács, hogy Magyarországon egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Erre Magyarország vagy válaszol, vagy nem.
  • Az Európai Parlament vagy az Európai Tanács a szankciós mechanizmus elindítását kezdeményezi.
  • Szankciós mechanizmus: a Tanácson belül egyhangú döntés szükséges annak megállapításához, hogy a jogállamiság súlyosan sérül Magyarországon. A szankciók bevezetéséhez minősített többség szükséges, és valószínűleg tartalmazzák az ország Tanácson belüli szavazati jogának felfüggesztését is.
  • Az eljárás lezárul.

Mi ez a 7. cikkely?

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk első bekezdése szerint az Európai Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését.

A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja. Magyarország esetén múlt héten utóbbi történt meg, amikor az EP többsége (négy frakció és az Európai Néppárt tagjainak egy része) megszavazta a Magyarországgal szembeni 7. cikkely előszobáját.

Portfólió nyomán

A Facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el, és mit nem!

Ha Te sem akarod, hogy a Facebook döntse el mit olvashatsz, kattints ide, és iratkozz fel híreinkre.
loading...

Kövess minket a Facebookon!