2018-02-06

Egy liberális szlovák lap azzal sokkolja az olvasóit, hogy Kassa sosem volt magyar város

Oszd meg másokkal is!

Óriási történelemhamisítást tol az egyik balliberális szlovák portál, a SME.sk. A lapban megszólaló történész, de még a riporter is magyar felmenőkkel bír. Legalábbis a nevük alapján erre lehet “következtetni”.

Elképesztő történelemhamisításba keveredett a magyar nevű történész, Vojtech Kárpáty, aki egy szintén magyar nevű riporternek, Monika Almášiovának azt ecseteli, hogy Kassa sosem volt magyar város. Sosem.

És egyébként is, Kassa csak a Csehszlovák Köztársaság első húsz évében lett Kelet-Szlovákia álmos városából “valódi politikai, gazdasági és kulturális metropolisz”.

A szlovákoknál is szlovákabbá váló Kárpáty ugyanis csodálatos módon mossa össze a korszakra amúgy is jellemző urbanizációt a csehszlovák érában tapasztalt “fejlődéssel”.

Kártpáty, hogy érveljen a csehszlovák “fejlődés” mellett, megemlítette, hogy 1918 és 1938 között Kassa lakossága megkétszereződött. Azt azonban természetesen elfelejtette megemlíteni, hogy az első világháború előtt is volt egy demográfiai bumm a város életében. Ráadásul a Magyar Királyság idején nem úgy nőtt a város lakossága, mint a két világégés között: cseh hivatalnokok betelepítésével, hogy könnyítsenek a demográfiai viszonyokon.

A két dolog tehát — már csak a történelmi kontextusból adódóan — egyáltalán nem következik egymásból.

Kárpáty szerint a csehszlovák éra egyet jelentett a felpezsdült, szabad politikai légkörrel is — mert 1918 előtt nyilván csak az elnyomás volt jellemző Kassa városára.

De mit is jelent ez a frissen elnyert “szabadság” a felvidéki városnak? Míg a kommunisták szabadon agitálhattak a városban, addig azok az állampolgárok, akik magyar himnuszt énekeltek vagy magyar szimbólumokat viseltek ruhájukon, könnyen ráfázhattak.

Erről persze nincs szó Kárpáty elmélkedésében, ahogy arról sem, hogyan védekeztek a magyar tanárok, a hivatalnokok, a rendőrök és a vasutasok a a csehszlovák elnyomás ellen 1919-ben, s persze arról sem tesz említést a “szakértő”, hogy milyen üldöztetésnek voltak kitéve a város lakói Kassa “felszabadulása” után. Azt viszont megemlíti a “történész”, hogy az első bécsi döntés után az általa csak nacionalistaként aposztrofált egyének hogyan magyarosították el (tehát vissza — a szerk.) az utcanévtáblákat.

A szlovák történelemgyártási propaganda természetesen azzal lett kimaxolva, hogy míg náluk 1918 után fellendült a gazdaság, dübörgött az ipar, addig ez a magyar gazdaságra nagyon nem volt jellemző abban a korszakban.

A paradox módon szintén magyar névvel bíró riporter ezután feltette az egymillió forintos kérdést:

Hogyan viselte a többségében magyar város a csehszlovák uralmat?

Kárpáty pedig azt válaszolta: ez mítosz, Kassa nem volt magyar város, mert szlovákok, németek és zsidók is lakták.

Valóban, főleg ha azt nézzük, hogy a városban akkor még a magyarok voltak többségben. És persze, hogy igaza van Kárpátynak, hiszen az összes történelmi műemléken — kezdve a dómtól egészen a városházáig — mind-mind a csehszlovák történelem emlékei köszönnek vissza.

De a viccet félretéve: Kassa, a magyar és német nyelvű város mindig is a magyar-szlovák történelmi nyelvhatáron feküdt, ezért a XIX. század második felére jellemző városiasodás miatt ugyanakkorára nőtt a magyarok és a szlovákok száma, a németek lélekszáma nem változott, de arányuk csökkent a megnövekedett teljes lakossághoz képest. A XX. század elején a beköltözött szlovákok tekintélyes része kezdte magyar anyanyelvűnek vallani magát, sőt a népesség mintegy ötödét kitevő zsidók többsége is magyar anyanyelvű volt, így amikor megérkezett a várva várt csehszlovák “felszabadulás”, alapvetően egy magyar jellegű várossal találták szembe magukat a csehszlovák katonák és bürokraták.

Persze a csehszlovák történelemgyártás/hamisítás arra is talált megfelelő módszert, hogy elsimítsa a kassai népességarányokat.

A szlovákok és a magyarok is megkapták a csehszlovák nemzetiségi jelzőt, így “véletlenül” a következő népszámláláson többségbe kerültek a csehszlovákok. A magyarul beszélő zsidók külön nemzetiséget kaptak, de sokuk — félvén a csehszlovákok retorzióitól — szintén csehszlováknak vallotta magát.

Természetesen a csehszlovák ügyeskedés nem sokkal később megbukott, hiszen az 1941-es népszámláláson már — ki tudja, miért — ismét a magyarok kerültek többségbe.

Az egykor 45 ezres magyar nyelvű Kassából mára egy 240 ezres szlovák város lett. Régen 33 ezer ember anyanyelve volt a magyar, ma már csak 8500 főé. Ennek ellenére ők mégis azt mondják: Kassa egykori magyarsága csak egy mítosz.

(Pesti Srácok) -888 nyomán

A Facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el, és mit nem!

Ha Te sem akarod, hogy a Facebook döntse el mit olvashatsz, kattints ide, és iratkozz fel híreinkre.
loading...

Kövess minket a Facebookon!