2017-11-27

A nyugati sajtó őrjöng a ma Budapesten kezdődő 16 + 1-es csúcs miatt

Oszd meg másokkal is!

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök ma Budapesten kezd tárgyalni a térség 16 országának vezetőivel. Ez „ártatlanul” hangzik, írja a legolvasottabb német hírportál, a Der Spiegel Online szerkesztősége reggeli kör-emailjében, de arra buzdít mindenkit, nagyon is figyeljen oda. Mert a kínaiak pontosan tudják, kivel beszélhetnek úgy, hogy az emberi jogok kérdését ne érintsék. Peking tudja, hogy a térségből néhány államot nem érdekel a liberális demokrácia fontossága. Írja az a Spiegel, amelynek ez a mondat soha nem jut eszébe szaúd-arábiai vezetők tárgyalásaikor német vagy amerikai vezetőkkel. A Spiegel hozzáteszi, a budapesti találkozó révén a kínaiak lehetőséget akarnak teremteni, hogy Európában erős legyen a jelenlétük. A magyar fővárosban mindenek előtt infrastruktúra projektekről lesz szó, ami stratégiai téma.

Az osztrák Der Standard hasonló megközelítéssel tárgyalja a témát azzal a címmel, hogy „Miként vásárolja be magát Kína Európában gigantikus beruházásokkal?” A budapesti konferencia Peking globális stratégiájának, az Új Selyemútnak a része. Hszi Csin-ping kínai elnök ezzel megkísérli, hogy az Új Selyemút mentén fekvő országokat magához ölelje. Ennek érdekében kontinenseket áthidalóan csővezetékek, utak, vasutak, kikötők, repülőterek és erőművek sűrű hálózatába fektetnek. „Ez egyfajta kínai Marshall-terv, amely Kína geopolitikai súlyát hatalmas mértékben megerősíti…”. A balliberális lap cikke figyelmeztet arra, hogy mindez az Európai Unióban, Németország, sőt Ausztria szomszédságában történik. A kínai befolyás növelése olyan országokban megy végbe, amelyeket az Európai Unió éveken át saját, uniós forrásaival segített. Most pedig kínai pénzt fogadnak el olyan projektek kivitelezéséért, amelyek látszólag nincsenek semmiféle politikai feltételekhez kötve. Csakhogy az alkotja a szabályokat, akinek pénze van, és ez vonatkozik arra az expressz tehervasútvonalra is, amely a görögországi Pireusz-kikötőből indul Belgrádon és Budapesten át Nyugat-Európa felé.

Oroszországban visszatér a gazdasági növekedés. Csökken az infláció. A központi bank pedig feltölti keményvaluta tartalékát. Az ország végre kiemelkedik egy nehéz recessziós időszakból és mindez nem jöhet jobbkor Vlagyimir Putyin elnöknek a márciusi választások előtt, írja a New York Times, az Egyesült Államok vezető lapja. Hozzáteszi, a felmérések szerint győzelmi esélyei egyértelműek. A látótéren sincs hihető ellenzék. Az orosz pénzügyminisztérium szerint a gazdaság idén 2,1 százalékkal fog nőni.

Lovas István blogja nyomán

Kövess minket a Facebookon!